1330
| 1330 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1330 |
| Ab urbe condita | 2083 |
| Bahái naptár | -514 – -513 |
| Berber naptár | 2280 |
| Bizánci naptár | 6838 – 6839 |
| Buddhista naptár | 1874 |
| Burmai naptár | 692 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1322 – 1323 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1385 – 1386 |
| Shaka Samvat | 1252 – 1253 |
| Holocén naptár | 11330 |
| Iráni naptár | 708 – 709 |
| Japán naptár | 1990 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4026–4027 |
| Kopt naptár | 1046 – 1047 |
| Koreai naptár | 3663 |
| Muszlim naptár | 730 – 731 |
| Szeleukida naptár | 1641–1642 |
| Örmény naptár | 779 ԹՎ ՉՀԹ |
| Thai szoláris naptár | 1873 |
| Zsidó naptár | 5090 – 5091 |
Évszázadok: 13. század – 14. század – 15. század
Évtizedek: 1280-as évek – 1290-es évek – 1300-as évek – 1310-es évek – 1320-as évek – 1330-as évek – 1340-es évek – 1350-es évek – 1360-as évek – 1370-es évek – 1380-as évek
Évek: 1325 – 1326 – 1327 – 1328 – 1329 – 1330 – 1331 – 1332 – 1333 – 1334 – 1335
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]
- április 17. – Károly Róbert magyar király egyik udvarhölgyének apja, Záh Felicián merényletet kísérel meg a királyi család ellen.[1] (A merényletben a királyné súlyosan megsebesül. A merénylőt Sándor fia János, királynéi alétekfogó szúrja le tőrével. Megtorlásul kiirtják a merénylő családját harmadíziglen.)[2]
- május 15. – A magyar főurak ítéletlevélben foglalják össze a Záchokra kirótt büntetéseket.[1]
- június 28. – A velbazsdi csatában a szerbek legyőzik a bolgárokat,[3] Bulgária nagy része szerb uralom alá kerül.
- október 1. – Dörögdi Miklós kerül az egri püspöki székbe.[4]
- október 19. – III. Eduárd angol király megkezdi önálló uralkodását (1377-ig uralkodik), kivégezteti az addigi régenst, Roger Mortimert.
- november 12. – A magyar sereg Posadánál vereséget szenved a havasalföldi seregtől.[5]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- június – Megérkezik XXII. János pápa bullája Gyeretyánhoz, Kummagyaria fejedelméhez.[6]
- szeptember – Károly Róbert hadat indít I. Basarab havasalföldi fejedelem ellen, mivel az nem adja vissza az elfoglalt Szörényvárat. A királyi sereg a vár visszafoglalása után benyomul Havasalföldre.[5]
- az év folyamán –
- Erdély északi felén át tatárok törnek be az országba, de a magyar sereg kiűzi őket.[7]
- II. Alexioszt elsőszülött fia, III. Andronikosz követi a Trapezunti Császárság trónján (1332-ig uralkodik).
Születések
[szerkesztés]Halálozások
[szerkesztés]- január 13. – III. Frigyes osztrák herceg (* 1289).
- május 3. – II. Alexiosz trapezunti császár (* 1283).
- Maximus Planudes, bizánci nyelvész és teológus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szende László: Zách Felicián. A felségsértő főúr. Rubicon, XXX. évf. 341. sz. (2019) 21. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Bertényi Iván: A tizennegyedik század története. [Budapest]: Pannonica. 2000. 49isbn=963 8469 96 X. o. = Magyar Századok, 4.
- ↑ Veszprémy László, Somogyi Gréta: Károly Róbert magyar király 1330. évi havasalföldi hadjárata és az ún. posadai csata historiográfiája. Hadtörténelmi Közlemények, CXXVII. évf. 1. sz. (2014)
- ↑ Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996. ISBN 963-361-626-3
- ↑ a b Bánlaky : 16. Az 1330. évi havasalföldi hadjárat
- ↑ Bendefy László: Kunmagyaria: A kaukázusi magyarság története. Budapest: Cserépfalvi. 1941.
- ↑ Bánlaky : 17. Lokietek Ulászló megsegítése és egy tatár had visszaverése 1330-ban. Károly király aspirációi a lengyel és a nápolyi trónra
Források
[szerkesztés]↑ Bánlaky: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Arcanum. 2001. ISBN 963 86118 7 1
A Wikimédia Commons tartalmaz 1330 témájú médiaállományokat.